Az alábbi írás nem szponzorált tartalom. Célja a patikákban ilyen esetben elérhető, vény nélkül kapható termékek ismertetése.

Első lépésként el kell különítenünk, hogy bakteriális, vagy gombás fertőzésről van-e szó. A kettő tünetei különböznek, erről még lesz szó a későbbiekben, ám egyszerű, 90%-os pontosságú a vény nélkül kapható Canestest, mely a hüvelyi pH változása alapján segít elkülöníteni, hogy bakteriális vagy gombás fertőzésről van-e szó.

Gombás fertőzés:

A nők 75%-a legalább egyszer átesik rajta életében. Viszonylag ártalmatlan, de kínzó tünetekkel jár. Visszatérő forma esetén forduljunk nőgyógyászhoz.
Legtöbbször egyszerre érinti a hüvelyt és a szeméremtestet. Hajlamosító tényező az antibiotikum vagy szteroidkezelés, terhesség, fogamzásgátló tabletta szedése, cukorbetegség. A fertőzés forrása általában a hüvelyben, vagy végbélben élő gomba fajok túlszaporodása. Nőkben ritkán alakul ki szexuális úton terjedés következtében.
Tünetei a külső nemi szerveken: viszketés, égő érzés, vizelet ürítéskor csípő érzés, duzzanat, kipirosodás, a hámfelületen vonalszerű berepedések.
Tünetei a hüvelyben viszketés, bő, fehér, tejszerű, vagy túrós jellegű folyás.

Kezelés: a szeméremtesten és a hüvelybe is alkalmazhatók  különböző krémek: Canesten krém, Gynoxyn krém, Candibene krém. Hüvelybe kúpok alkalmazhatók: Gynoxin hüvelykúp, Canesten kúp, Candibene hüvelytabletta, Micovag Plus hüvelykúp

Amennyiben a partner is tüneteket észlel Canesten, Lomexin, Candibene krémet alkalmazhatja.

Bakteriális vaginosis:

Gyakori, nem jár gyulladásos tünetekkel, nincs duzzanat, kipirosodás, fájdalom, viszketés. A normál hüvelyflórában jelen lévő Lactobacillus fajok eltűnése okozza, a hüvely savas vegyhatása csökken, ami kedvez az egyébként kis számban jelen lévő egyéb baktériumok elszaporodásának.

Tünete: egynemű, szürkésfehér folyás, mely gyakran kellemetlen, halszagú. A váladék pH-ha 4,5 feletti, ez segít a teszttel történő elkülönítésben.

Terhesség alatt jelentkező tünetek esetén mindenképp forduljunk nőgyógyászhoz, mivel emeli a koraszülés, időelőtti burokrepedés kockázatát. Nem múló, alhasi fájdalommal, lázzal társuló esetben szintén mindenképp keressünk fel nőgyógyászt!

Vény nélkül használható készítmények: Vitagyn C hüvelykrém: fertőtlenítő hatású ezüstöt, tejsavat, c-vitamin tartalmaz.
Silver-Q Rapid hüvelykapszula: fertőtlenítő hatású ezüstöt, hyaluronsavat, aloe barbadensist tartalmaz.
Betadine hüvelykúp: elpusztítja a baktériumokat, vírusokat, gombákat is. Mindenképp alkalmazzunk utána hüvelyflóra helyreállító készítményt!

Bakteriális és gombás fertőzés egyszerre is előfordulhat.

Hüvelyflóra helyreállítása:

A hüvelyflórában megtalálható tejsavtermelő Lactobacillusok rendkívül fontosak a hüvelyflóra egyensúlyának fenntartásában. Az általuk létrehozott savas pH gátolja a kórokozók szaporodását. Amennyiben antibiotikumot alkalmazunk akár szájon át, vagy hüvelykúp formájában, vagy fertőtlenítő hatású hüvelykúpot, a kezelést követően a Lactobacillus flóra visszatelepítése szükséges, a fertőzés kiújulásának elkerülése, és az egyensúly helyreállítása céljából.

Alkalmazható a szájon át szedendő Mollio kapszula, illetve a hüvelybe alkalmazandó, Lactobacillusokat tartalmazó készítmények: Vagilact-Q hüvelytabletta, Lactinelle hüvelykapszula, Gynoflor hüvelykapszula, Canesflor hüvelykapszula.

Húgyúti fertőzés:

Ilyen esetben inkább keressünk fel orvost, mivel súlyos szövődmények alakulhatnak ki nem, vagy rosszul kezelt esetekben. Az alábbi készítmények enyhe esetben, vagy kiegészítő kezelésként, visszatérő esetben megelőzésként használhatók.

Tünetek: gyakori vizelési inger, vizelet ürítés közben alhasi fájdalom, csípő érzés. Társuló láz, deréktáji fájdalom esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz!

A kezelés kiegészítéseként fontos a bő folyadékfogyasztás, mely segít a kórokozók vizelettel történő kiürülésében A Rowatinex lágy kapszulával szintén a vizelet mennyiségét növelhetjük, mely gátolja a kórokozók megtapadását és szaporodását. Urzinol tabletta szintén  használható enyhébb esetekben, akár a kettőt kombinálva is. Tőzegáfonya kivonatok (pl. Walurinal), gyógyteák megelőzésre használhatók, kialakult fertőzés kezelésére nem elegendők.

Kép forrása a hu.123rf.com

The post Folyásom van. Milyen vény nélkül kapható készítményekkel próbálkozhatok? appeared first on BabaGO.

A HPV fertőzés mai tudásunk szerint elsősorban szexuális úton terjed, több mint 130 típusa ismert. A típusok egy része viszonylag ártalmatlan, egyes típusok vírusos szemölcsök, condylomás elváltozások kialakulásáért felelősek, míg néhány típus rákos elváltozásokat okoz. A nyálkahártya fertőzések sokszor lappangók, semmilyen panaszt nem okoznak hosszabb vírushordozás esetén sem, csak HPV tesztel kimutathatók. A fertőzés nagyon gyakori, a 20-25 éves korosztályban a 40-45%-ot is elérheti. A nők és férfiak legnagyobb része átesik élete során valamilyen HPV fertőzésen, sokszor észrevétlenül, minden különösebb következmény nélkül. A HPV fertőzés abban az esetben veszélyes, ha hosszan fennálló, egy éven túl is kimutatható, és magas kockázatú vírusfertőzés áll fenn, illetve egyszerre több vírustörzzsel is fertőzött a páciens. Egyéb esetekben a HPV fertőzés túlnyomó többsége, kb. 90%-a spontán meggyógyul. Fontos tudnunk azonban, hogy hiába estünk át egy adott típusú HPV fertőzésen, ez sajnos nem nyújt védelmet, mint például a bárányhimlő esetében. Akár ugyanazzal a törzzsel is újra kialakulhat a fertőzés,  a partnertől is visszakaphatjuk a kórokozót.

Mai tudásunk szerint a méhnyakrák kialakulásáért csaknem 100%-ban az éveken át fennálló, nem gyógyuló HPV fertőzés felelős.

Kinek javasolt HPV szűrés?

Kóros citológiai lelet esetén (LSIL,HSIL, ASC-US) mindenképpen javasolt, mivel amennyiben magas kockázatú HPV fertőzés áll az elváltozás mögött, nagyobb arányban várható a rákszűrés eredményének romlása, míg, ha fertőzés nem található, javulást várhatunk. 30 éves kor alatt nem javasolt rutinszerűen HPV szűrést végezni, mivel ebben a korcsoportban nagyon magas az átfertőzöttség, viszont nagyon jó a spontán gyógyulás aránya, így elegendő a citológiai mintavétel.

35 éves kor fölött javasolt HPV szűrést végezni, negatív esetben 5 évente elegendő az ismétlése, ezzel sokkal érzékenyebben megtudható a méhnyakrák kialakulásának valószínűsége. A nemzetközi protokollok ezt ajánlják, ám a hazai szűrésnek sajnos egyelőre nem része, viszont a rendeléseken térítés ellenében kérhető.

Amennyiben kóros citológiai eredmény miatt méhszájon végzett műtét történt, szintén javasolt a műtétet követően HPV szűrés végzése. Negatív esetben a teljes gyógyulás valószínű, pozitív esetben további szoros megfigyelés szükséges.

HPV – védőoltások

A HPV elleni védőoltások az első olyan oltások, amelyek rákos betegség ellen nyújtanak, időben, és protokoll szerint beadva csaknem 100%-os védelmet. Ilyen kedvező helyzet semmilyen másik ráktípusnál nincs. Mivel védőoltással megelőzhető egy igen rossz prognózisú rákos betegség, ezért a szakma messzemenően a vakcinációt javasolja minden lehetséges esetben. Az oltóanyag nem képes fertőzést, vagy rákos betegséget létrehozni, hatása, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni és elpusztítani a valódi HPV vírusokat, amennyiben találkozik velük. A megfelelő oltási protokoll az elvégzett nemzetközi tanulmányok szerint csaknem 100%-ban véd a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok kialakulásától.

A védőoltások biztonságosak, minimális mellékhatásokat igazoltak, melyek megegyeznek a más típusú védőoltásoknál regisztráltakkal (az oltás helyén megjelenő átmeneti bőrpír, duzzanat, átmeneti fejfájás, szédülés). Mostanra több millió vakcinált személy és több évtizedes követés sem igazolt jelentős, vagy egyéb oltásoktól eltérő, súlyosabb mellékhatást.

Az iskolákban kérhető védőoltás, amely felnőtt korban is leginkább ajánlott, a 9 különböző HPV törzs ellen védelmet nyújtó Gardasil 9 védőoltás. Ez a vakcina nem csak a méhnyakrák, hanem a vírusos nemi szervi szemölcs, a condyloma ellen is védelmet nyújt, mely szintén egyre gyakoribb, szexuális úton terjedő elváltozás. Emellett további HPV vírus által okozott rákos betegségektől is véd, bizonyos típusú végbelet, szájüreget, vagy a nemi szervek egyéb részeit érintő, rosszindulatú daganatoktól.

Az oltást 9 és14 éves kor között adva, 2 adag szükséges a 0. és a 6-12. hónap között. 15 éves kor fölött a védelemhez 3 oltás szükséges (0., 2., 6. hónapban). Kivételes esetben gyorsítva adható (0.,1.,3. hónapban).

További elérhető védőoltás a Silgard, amely azonban csak 4 HPV típust tartalmaz.

Kinek javasolható a HPV elleni védőoltás?

9-14 éves kor között fiúknak, lányoknak egyaránt javasolt. Amennyiben megfelelő lenne az átoltottság, néhány évtized alatt a méhnyakrák és a condyloma  teljesen eltűnne.

14. éves kor után is javasolt lényegében felső korhatár nélkül, bár  bizonyos kor felett az oltás várható haszna csökken.

Érdemes a védőoltást beadatni már jelen lévő HPV fertőzés esetén. A meglévő fertőzést ugyan nem gyógyítja, ám másik törzzsel történő egyidejű fertőződés emeli a méhnyakrák kockázatát, melyet a vakcina kivédhet. Emellett a gyógyult fertőzés nem alakít ki életre szóló védelmet, mint például az a bárányhimlő esetén ismert, így ugyanazon HPV vírussal is visszafertőződhetünk, akár partnerünktől is. Ezt is megelőzi a védőoltás, mely az eddigi vizsgálatok szerint életre szóló védelmet nyújt.

Korábbi rákmegelőző állapot miatt, a méhszájon végzett műtétet követően is javasolt a védőoltás, mivel hiába gyógyulhat az elváltozás a műtéttel, ám az ismételt fertőzés, rákmegelőző állapot újbóli kialakulása védőoltás nélkül ismét lehetséges.

Gyengült immunvédekezés, esetén is javasolt a védőoltás, mivel ilyen esetben a HPV fertőzés következményei is súlyosabbak lehetnek. A vakcina fertőzést kialakítani nem képes, mivel a vírus örökítőanyagát nem tartalmazza.

The post Humán papillomavírus fertőzés és a méhnyakrák elleni védőoltások appeared first on BabaGO.

Összehasonlításként az 5 500 000 lakosú Finnországban 2019-ben 182 méhnyakrákos eset volt, és 64 haláleset. Ez alapján Magyarországon kb. évi 360 eset lenne elfogadható 1200 helyett, és évi 130 haláleset 400 helyett. Felvetődik, hogy vajon miből adódik ez az óriási különbség. Nos Finnországban 30-60 év között a hölgyek 66,8. %-a jár rendszeresen szűrésre, Magyarországon ez az arány 25-30% körül van.

A méhnyakrák kockázati tényezői közül a legfontosabb a HPV vírus fertőzés, mely a méhnyakrák kialakulásáért 99%-ban felelős. Fontos tudnunk, hogy a HPV fertőzés nagyon gyakori, a szexuálisan aktív népesség legnagyobb része átesik rajta élete során, és 90%-ban spontán 1-2 év alatt meggyógyul. Viszont kb. 10%-ban nem gyógyuló HPV fertőzés alakul ki, amely méhnyakrákká alakulhat. A nem múló HPV fertőzés, ezáltal a méhnyakrák kialakulásának kockázatát növeli, a több szexuális partner, korán kezdett nemi élet, párhuzamos herpes, vagy chlamydia fertőzés, szájon át alkalmazott fogamzásgátlók, valamint a dohányzás. Napi 20 szálnál több cigaretta több mint kétszeresére növeli a méhnyakrák kialakulásának esélyét. A fogamzásgátló tabletták szedése a petefészek és a méhtestrák ellen védő hatásúak, így összességében a nőigyógyászati daganatok kialakulása szempontjából jótékony hatásúak, valamint rendszeres rákszűréssel idejében kiszűrhetjük a méhnyakrák megelőző állapotát, ami biztonságot ad. Édesanya, vagy lánytestvér méhnyakrákja szintén duplázza a kockázatot, így ilyenkor is javasolt a fokozott odafigyelés, évente szűrés.

A szűrés szempontjából fontos tudnunk, hogy a méhnyakrák egy lassan kialakuló rákos betegség, rákmegelőző állapotokon során végigmenve, a HPV fertőzésből 5-10 év alatt alakul ki rosszindulatú rákos elváltozás. Ez az 5 év rendelkezésünkre áll, hogy időben kiszűrhessük és gyógyíthassuk a rákmegelőző elváltozást, mielőtt az áttétképző, rosszindulatú formává alakulna.

A méhnyakrák szűrése során egy kis kefével sejteket gyűjtünk a méhszáj felszínéről, melyet patológus szakember értékel. A kóros, rákmegelőző, vagy rákos állapotra jellemző sejteket tudjuk így kimutatni. Nagyon fontos tudnunk, hogy ha a kefe nem érinti a méhszájnak azt a részét, ahol a kóros elváltozás van, nem kerülnek bele a kóros sejtek, és negatív lesz az eredmény annak ellenére, hogy az elváltozás ott van. Ez kb. 30%-ban fordulhat elő, mivel a gyanús terület sokszor apró, vagy nem látható helyen helyezkedik el. Ez az oka, hogy negatív eredmény esetén sem elegendő 3 vagy 5 évente a citológiai mintavétel, mert ha évente végezzük, jóval nagyobb az esély, hogy időben észreveszünk minden kialakuló kóros elváltozást. 30 év felett a pontosság növelése érdekében negatív esetben is érdemes 5 évente HPV  szűréssel kiegészíteni a citológiai mintavételt. Amennyiben vírusfertőzöttség nem áll fenn, 5 éven belül a rák kialakulásának esélye elhanyagolhatóan kicsi. A HPV szűrésről és méhnyakrák elleni oltásról bővebben az erről szóló fejezetben olvashat.

Hogyan kezeljük a rákmegelőző elváltozást?  

Amennyiben rákszűrés eredményünk alacsony kockázatú elváltozást mutat (rákszűrés leleten LSIL, CIN I.), HPV vizsgálatot, és fokozott ellenőrzés mellett várakozást javaslunk legtöbbször, mivel ezek az elváltozások többnyire visszafejlődnek.

Magas kockázatú esetben (rákszűrésen HSIL, CIN II-III) a beteg terület eltávolítása és szövettani vizsgálata szükséges, a műtétet conisatio-nak hívjuk. Lényege, hogy a méhszájból a beteg területet kimetszük, vagy égető kaccsal kivágjuk. A műtét altatásban történik, általában másnapi hazamenetellel. A kialakult seb szépen behámosodik és gyógyul. Rákmegelőző állapot esetén a beavatkozás többnyire gyógyító, ám sajnos a HPV fertőzés később ismétlődhet, ennek megelőzéséről bővebben az oltással kapcsolatos résznél olvashat.

Rákszűrés eredményével kapcsolatban mindenképpen kérje nőgyógyásza tanácsát, mivel egyéb elváltozások is lehetnek, a terápia legtöbbször több tényezőtől is függően egyénre szabott. 

hpvcentre.net Humán Papillomavirus and Releated Disease Report
https://www.antsz.hu/data/cms61577 HPV_szakmai_hatteranyag_20140804_hjk_li.pdf?query=hpv%20oltás%20iskola
A kép forrása a https://hu.123rf.com

The post Miért járjunk méhnyakrák szűrésre? appeared first on BabaGO.