Humán papillomavírus fertőzés és a méhnyakrák elleni védőoltások

A humán papillomavírus (HPV) egy olyan kórokozó, amely daganatos elváltozásokat képes létrehozni a bőrön, nyálkahártyával fedett régiókban. Elsősorban a méhnyakrák okozójaként híresült el, de emellett a hüvelyben, szeméremtesten, hímvesszőn, végbélben, szájüregben, garatban, gégében is okozhat rákos elváltozást.

A HPV fertőzés mai tudásunk szerint elsősorban szexuális úton terjed, több mint 130 típusa ismert. A típusok egy része viszonylag ártalmatlan, egyes típusok vírusos szemölcsök, condylomás elváltozások kialakulásáért felelősek, míg néhány típus rákos elváltozásokat okoz. A nyálkahártya fertőzések sokszor lappangók, semmilyen panaszt nem okoznak hosszabb vírushordozás esetén sem, csak HPV tesztel kimutathatók. A fertőzés nagyon gyakori, a 20-25 éves korosztályban a 40-45%-ot is elérheti. A nők és férfiak legnagyobb része átesik élete során valamilyen HPV fertőzésen, sokszor észrevétlenül, minden különösebb következmény nélkül. A HPV fertőzés abban az esetben veszélyes, ha hosszan fennálló, egy éven túl is kimutatható, és magas kockázatú vírusfertőzés áll fenn, illetve egyszerre több vírustörzzsel is fertőzött a páciens. Egyéb esetekben a HPV fertőzés túlnyomó többsége, kb. 90%-a spontán meggyógyul. Fontos tudnunk azonban, hogy hiába estünk át egy adott típusú HPV fertőzésen, ez sajnos nem nyújt védelmet, mint például a bárányhimlő esetében. Akár ugyanazzal a törzzsel is újra kialakulhat a fertőzés,  a partnertől is visszakaphatjuk a kórokozót.

Mai tudásunk szerint a méhnyakrák kialakulásáért csaknem 100%-ban az éveken át fennálló, nem gyógyuló HPV fertőzés felelős.

Kinek javasolt HPV szűrés?

Kóros citológiai lelet esetén (LSIL,HSIL, ASC-US) mindenképpen javasolt, mivel amennyiben magas kockázatú HPV fertőzés áll az elváltozás mögött, nagyobb arányban várható a rákszűrés eredményének romlása, míg, ha fertőzés nem található, javulást várhatunk. 30 éves kor alatt nem javasolt rutinszerűen HPV szűrést végezni, mivel ebben a korcsoportban nagyon magas az átfertőzöttség, viszont nagyon jó a spontán gyógyulás aránya, így elegendő a citológiai mintavétel.

35 éves kor fölött javasolt HPV szűrést végezni, negatív esetben 5 évente elegendő az ismétlése, ezzel sokkal érzékenyebben megtudható a méhnyakrák kialakulásának valószínűsége. A nemzetközi protokollok ezt ajánlják, ám a hazai szűrésnek sajnos egyelőre nem része, viszont a rendeléseken térítés ellenében kérhető.

Amennyiben kóros citológiai eredmény miatt méhszájon végzett műtét történt, szintén javasolt a műtétet követően HPV szűrés végzése. Negatív esetben a teljes gyógyulás valószínű, pozitív esetben további szoros megfigyelés szükséges.

HPV – védőoltások

A HPV elleni védőoltások az első olyan oltások, amelyek rákos betegség ellen nyújtanak, időben, és protokoll szerint beadva csaknem 100%-os védelmet. Ilyen kedvező helyzet semmilyen másik ráktípusnál nincs. Mivel védőoltással megelőzhető egy igen rossz prognózisú rákos betegség, ezért a szakma messzemenően a vakcinációt javasolja minden lehetséges esetben. Az oltóanyag nem képes fertőzést, vagy rákos betegséget létrehozni, hatása, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni és elpusztítani a valódi HPV vírusokat, amennyiben találkozik velük. A megfelelő oltási protokoll az elvégzett nemzetközi tanulmányok szerint csaknem 100%-ban véd a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok kialakulásától.

A védőoltások biztonságosak, minimális mellékhatásokat igazoltak, melyek megegyeznek a más típusú védőoltásoknál regisztráltakkal (az oltás helyén megjelenő átmeneti bőrpír, duzzanat, átmeneti fejfájás, szédülés). Mostanra több millió vakcinált személy és több évtizedes követés sem igazolt jelentős, vagy egyéb oltásoktól eltérő, súlyosabb mellékhatást.

Az iskolákban kérhető védőoltás, amely felnőtt korban is leginkább ajánlott, a 9 különböző HPV törzs ellen védelmet nyújtó Gardasil 9 védőoltás. Ez a vakcina nem csak a méhnyakrák, hanem a vírusos nemi szervi szemölcs, a condyloma ellen is védelmet nyújt, mely szintén egyre gyakoribb, szexuális úton terjedő elváltozás. Emellett további HPV vírus által okozott rákos betegségektől is véd, bizonyos típusú végbelet, szájüreget, vagy a nemi szervek egyéb részeit érintő, rosszindulatú daganatoktól.

Az oltást 9 és14 éves kor között adva, 2 adag szükséges a 0. és a 6-12. hónap között. 15 éves kor fölött a védelemhez 3 oltás szükséges (0., 2., 6. hónapban). Kivételes esetben gyorsítva adható (0.,1.,3. hónapban).

További elérhető védőoltás a Silgard, amely azonban csak 4 HPV típust tartalmaz.

Kinek javasolható a HPV elleni védőoltás?

9-14 éves kor között fiúknak, lányoknak egyaránt javasolt. Amennyiben megfelelő lenne az átoltottság, néhány évtized alatt a méhnyakrák és a condyloma  teljesen eltűnne.

14. éves kor után is javasolt lényegében felső korhatár nélkül, bár  bizonyos kor felett az oltás várható haszna csökken.

Érdemes a védőoltást beadatni már jelen lévő HPV fertőzés esetén. A meglévő fertőzést ugyan nem gyógyítja, ám másik törzzsel történő egyidejű fertőződés emeli a méhnyakrák kockázatát, melyet a vakcina kivédhet. Emellett a gyógyult fertőzés nem alakít ki életre szóló védelmet, mint például az a bárányhimlő esetén ismert, így ugyanazon HPV vírussal is visszafertőződhetünk, akár partnerünktől is. Ezt is megelőzi a védőoltás, mely az eddigi vizsgálatok szerint életre szóló védelmet nyújt.

Korábbi rákmegelőző állapot miatt, a méhszájon végzett műtétet követően is javasolt a védőoltás, mivel hiába gyógyulhat az elváltozás a műtéttel, ám az ismételt fertőzés, rákmegelőző állapot újbóli kialakulása védőoltás nélkül ismét lehetséges.

Gyengült immunvédekezés, esetén is javasolt a védőoltás, mivel ilyen esetben a HPV fertőzés következményei is súlyosabbak lehetnek. A vakcina fertőzést kialakítani nem képes, mivel a vírus örökítőanyagát nem tartalmazza.