A várandósság alatti táplálkozás jelentősen befolyásolja a magzat egészségét, fejlődését, sőt egész életére, későbbi betegségek kialakulására kihatással lehet. Rendkívül fontos, hogy anya megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálékot fogyasszon, és tartózkodjon mindentől, ami a magzatra ártalmas lehet.

Terhesség alatt is ügyelni kell a táplálékkal bevitt, és elhasznált energia egyensúlyára. Túl alacsony energiafelvétel a szervezet fehérje- és zsírtartalékainak lebomlásához vezet, míg a túlzott táplálékbevitel az anya és magzat elhízásához, mely számos következménnyel járhat. Ám nem elegendő a táplálék mennyiségére figyelni, rendkívül fontos a minőség szem előtt tartása, a szénhidrát-, zsír-, és fehérjefogyasztás megfelelő aránya, a megfelelő rostbevitel, vitaminok és ásványi anyagok fogyasztása. Ügyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is, ami napi minimum 3 litert jelent, elsősorban víz formájában. A cukros, szénsavas üdítőket, és a bolti gyümölcsleveket kerülni kell, mert felesleges szénhidrátbevitelt jelentenek, és hirtelen megemelik a vércukorszintet, amely a magzat számára kedvezőtlen.

Mennyi a megfelelő súlygyarapodás terhesség alatt?

A megfelelő súlygyarapodásnál figyelembe kell venni a várandóság előtti testsúlyt, melyet az orvosok leggyakrabban a testtömeg index segítségével számszerűsítenek (body mass index, továbbiakban BMI). A BMI-t a testmagasságból és a testsúlyból számoljuk, normális a 19,8-26 közötti érték. Normális a 7-15 kg közötti súlygyarapodás várandóság alatt (kettes ikerterhességnél maximum 20kg). Alultáplált anyáknál jó, ha a súlygyarapodás megközelíti a 15 kg-öt, túlsúlyos anyáknál a 7kg-ot, vagy kevesebbet. Várandósság során a fiziológiás testi átalakulások ( emlők, méh megnagyobbodása, vízvisszatartás), a lepény és a magzat súlya kb. 10 kg-ot jelent.

A kalóriabevitelnél fontos, hogy a várandóság nem azt jelenti, hogy két ember helyett kell enni. Az I. trimeszterben kb. 7%-al a II. trimesztertől kb. 15%-al kell emelni az energiabevitelt a terhesség előttihez képest, ami kb. összesen napi 2300-2500 kcal.

A testsúly nagymértékű gyarapodása (20-30kg) önmagában kóros anyagcsere folyamatokat indíthat el az anyában, és a magzatban egyaránt.

A súlygyarapodás eloszlása változó lehet a várandósság alatt. Az I. trimeszterre jellemző lehet a hányinger, hányás, mely miatt egyes esetekben nincs is súlygyarapodás, esetleg fogyás alakul ki.

Fehérjék fontossága terhesség alatt:

A fehérjék rendkívül fontosak az emberi szervezetben, a sejtek támasztó rendszerének kialakításában, az izomzat alkotásában. A hormonok egy része is fehérje szerkezetű (inzulin, növekedési hormon), ahogy az immunrendszer működése is részben fehérjéken alapul. Előbbiek alapján látható, hogy a magzat fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő bevitel. Legnagyobb mennyiségben húsok (elsősorban baromfi és hal javasolt terhesség alatt), tejtermékek, felvágottak, tojás tartalmazzák.

Szénhidrátok terhesség alatt:

A szénhidrátok közvetlenül felhasználható energiaforrást jelentenek a szervezet számára. A fel nem használt szénhidrátok raktározódnak a szervezetben zsír és glikogén formájában. Egyszerű szénhidrátok a szervezet számára gyorsan felhasználhatók, gyorsan emelik a vércukorszintet. Ilyen a glükóz (szőlőcukor), fruktóz (gyümölcscukor), galaktóz. A tejben található laktóz egy összetett szénhidrát, lebontása a bélben a laktáz enzim segítségével történik. Akinél ez az enzim nem működik megfelelően, a tejcukor a bélben marad, hasmenést, görcsöket okoz, ez a laktóz intolerancia.

Az egészséges bélműködéshez nélkülözhetetlen összetett szénhidrát a cellulóz, mely a növényi rostokat alkotja. Nagy mennyiségben tartalmazzák a zöldségek, búzakorpa, hántolatlan gabona, gomba, melyeknek megfelelő mennyiségű fogyasztása rendkívül fontos a terhesség alatt is, ez a terhességre jellemző székrekedés megelőzésének egyik sarokköve.

A várandóság alatt nem, vagy alig szükséges a szénhidrátbevitel emelése, mivel a terhesség során létrejövő hormonális változások elősegítik a szénhidrátok lebomlását, felszívódását. A várandóság hajlamosít a cukorbetegség (terhességi cukorbetegség) kialakulására, így a mértékletes és megfelelő minőségű szénhidrát bevitelre nagyon fontos ügyelni!

A magzat szempontjából kedvezőtlen az ingadozó vércukorszint, a magas magzati vércukorszint a magzat túlzott növekedését okozhatja (következménye a szülés során fokozódó sérülésveszély, elakadás, stb.), illetve az újszülött hajlamosabb lesz cukorbetegség kialakulására. Fontos tehát a viszonylag kiegyenlített, normál tartományban tartott anyai vércukorszint. Ehhez szükséges a napi szénhidrát mennyiséget 5-6 részre elosztani, valamint a lassú felszívódású (alacsony glycaemiás indexű- táblázatok az interneten megtalálhatók) szénhidrátok fogyasztása, melyek lassú, elnyújtott vércukorszint emelkedést okoznak. Ilyenek a teljes kiőrlésű termékek, barnarizs, durumbúza, hazai gyümölcsök nagy része, bab, lencse, zöldségek.

Zsírok és olajok terhességben:

A zsírok és olajok feladata a szervezetben részben az energiatárolás, ám emellett fontosak a sejtmembránok felépítésében, különböző hormonok, epesavak is belőlük épülnek fel, így nélkülözhetetlenek bizonyos mennyiségben a szervezet számára.

Az úgynevezett esszenciális zsírsavakat az emberi szervezet nem képes előállítani, pedig nélkülözhetetlenek az immunrendszer megfelelő működéséhez, a gyulladások csökkentéséhez, valamint a vérnyomás szabályozásában. Az esszenciális zsírsavak bevitele a táplálékkal elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Esszenciális zsírsavak közé tartoznak az omega-3 zsírsavak (ezek az alfa-linolénsav-ALA, eikozapentaénsav-EPA, dokozahexaénsav-DHA). A DHA, EPA talán legközismertebb jótékony hatása a szív-és érrendszerre gyakorolt védő hatás, amelyet számos tanulmány igazolt, az ALA-nak azonban nincs ilyen igazolt hatása. Számos olyan omega-3 tartalmú készítmény van a piacon, amely ALA-t tartalmaz, DHA-t ès EPA-t nem, így ezek a termékek nem, vagy alig hatásosak!

A DHA és az EPA elengedhetetlen a magzati idegrendszer megfelelő fejlődéséhez, és jelentős gyulladáscsökkentő és thrombosis gátló hatásuk van. Hiányuk állatkísérletekben leállítja a növekedést, bőr és vesekárosodást okoz, és meddőség lép fel. A DHA a legnagyobb mennyiségben megtalálható zsírsav az agyállományban, így a magzat növekvő agyának megfelelő ellátása rendkívül fontos.

DHA és EPA forrásai az olajos magvak, szója, repce, lenolaj, tengeri halak (lazac, tonhal, makréla, hering, szardínia). Ezek fogyasztása hetente 2-3 alkalommal ajánlott terhesség alatt. Amennyiben ez nem megoldható, táplálékkiegészítővel is be lehet vinni, de figyeljünk oda, hogy a készítmény milyen omega-3 zsírsavat tartalmaz! A DHA és EPA szükséges, az ALA nem elegendő. A napi ajánlott bevitel 1,5 g/ nap. A DHA-tartalmazó terhesvitaminok kb. 250mg-ot tartalmaznak, így mellettük is szükséges további DHA és EPA bevitel.

Omega-6 zsírsavak bevitele táplálékkiegészítővel felesleges és káros, mivel minden napi szinten használt olajban (napraforgó olaj, olíva olaj, margarin, stb.) megtalálhatóak

Legfontosabb vitaminok terhesség alatt:

Várandósság alatt jelentősen fokozódik a szervezet vitamin és ásványianyag szükséglete. A szükséges mennyiségű vitaminok és ásványianyagok főként átgondolt, és kiegyensúlyozott táplálkozással vihetők be, tabletta formájában a különbözet pótlása végezhető, ám a terhesvitaminok szedése nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást. Rendkívül extrém esetben bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból túladagolás is létrejöhet (A-,D-,E-vitamin, jód), ezért ne szedjünk mindenféle táplálékkiegészítőt ellenőrizetlenül, kontroll nélkül terhesség alatt, inkább kérjük ki kezelőorvosunk véleményét a szedés megkezdése előtt. Bizonyos népszerű táplálékkiegészítők, például a resveratrol, felmerült, hogy magas koncentrációban magzati szívfejlődési rendellenességet vagy egyéb károsodást okozhatnak, ezért ezeket kerüljük, amennyiben bizonytalanok vagyunk, kérjük kezelőorvosuk tanácsát!

Hazai felmérések alapján a folsav, B1, B2, B3, B6, kalcium, vas és cinkbevitel a szükségeshez képest elmarad.

A B6-vitamint azért emelném ki külön, mert csökkenti a terhesség elejére jellemző hányingert, hányást, mely nagy segítség lehet.

Folsav: a B9-vitamin, másnéven folsavigény terhességben jelentősen növekszik. A terhesség előtt alkalmazott folsavpótlás csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek előfordulását! Ezért nagyon fontos a fogamzást legalább egy hónappal megelőző, és az első trimeszterben folytatott folsavpótlás.
A folsav egyébként rendkívül fontos az idegrendszer, a vérképző rendszer fejlődéséhez, a sejtosztódáshoz. Napi 0,4-4 mg bevitele szükséges.

A folsavat a szervezet nem tudja közvetlenül hasznosítani, először foláttá alakítja, ezt az átalakítást az MTHFR enzim végzi. Ennek az enzimnek az alulműködése elég gyakori, és ilyenkor hiába pótoljuk a folsavat, az nem alakul foláttá megfelelő mennyiségben, és ugyanúgy kialakulhat velőcsőzáródási rendellenesség! Ilyen esetben metafolin (biológiailag aktív folát kalcium vegyülete) kell szedni a védő hatás eléréséhez. Amennyiben nem történt kivizsgálás a hölgy életében, hogy az MTHFR enzim megfelelően működik-e, biztonságosabb a metafolin tartalmú terhesvitaminok szedése megelőzés céljából.

A C-vitamin fontos antioxidáns, nélkülözhetetlen a szervezet számára, fontos az enzimek, hormonok aktiválódásában, az izmok, inak, csontok, bőr felépülésében. Javítja az immunrendszer működését, segíti a vas felszívódását a bélrendszerből. Ajánlott napi bevitele megfelelő friss zöldség és gyümölcsfogyasztás mellett (főzés során a C-vitamin elbomlik) kb. 500 mg. (Dohányosok esetén 1000 mg, de terhességben a dohányzás szigorúan tilos). 2000 mg feletti bevitel vitamin formájában felesleges, hosszabb távon pedig vesekő kialakulásához vezethet!

A D-vitamin a szervezetben napfény (UV-B sugárzás) hatására termelődő rendkívül fontos hormon, amely nemcsak a csontok felépüléséhez, kalcium-anyagcseréhez létfontosságú, hanem a sejtosztódás szabályozásában is nélkülözhetetlen. 10-15 perces nyári, nappali, arcot és fedetlen végtagokat érő napfény elegendő a megfelelő képzéshez, ám késő ősztől kora tavaszig pótlása szükséges várandósság alatt, napi 2000-4000 NE D3-vitamin szedhető. A magzatvédő vitaminokban maximum 400-500 NE található.

Ásványi anyagok és terhesség:

A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány ásványi anyagot, melynek bevitelére terhesség alatt fokozottan ügyelni kell.

A jód bevitele a pajzsmirigy hormontermeléséhez elengedhetetlen. Hiánya a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet, mely várandósoknál a magzat elhalását, spontán vetélést, idegrendszeri fejlődés elmaradását okozhatja. Legjobb forrása a tengeri hal, tengeri só, jódozott só, de a túlzott sóbevitelt kerülni kell. Terhesvitaminok jó része tartalmazza. Pajzsmirigy túlműködés esetén azonban nem szedhető jód tartalmú terhesvitamin.

A magnézium rendkívül fontos a szív, erek, idegek, izmok működéséhez, az anyagcsere folyamatokhoz. Izomlazító hatását igyekszünk kihasználni, amikor terhességben a görcsölés megelőzésére adjuk. A napi szükséglet 300 mg, ez terhességben 1000 mg-ig emelhető.

A napi optimális sóbevitel (Nátrium) 2-3 g. A magyar lakosság fogyasztása ennél lényegesen magasabb, amely magasvérnyomás kialakulásához vezethet. Várandósság alatt kerülendő a túlzott só fogyasztás, beleértve a tartósított élelmiszereket, felvágottakat is.

A vaspótlás szintén nélkülözhetetlen várandós állapotban. Hiánya vérszegénységhez vezet, mely rontja az oxigén szállítást, mely leginkább a nagy oxigén igényű szerveket, az agyat, a szívet és a méhlepényt érinti. Az immunrendszer gyengülését is okozza a vashiány, gyakoribbá válnak a fertőzések. Anyai vashiány emeli a koraszülés, a magzati növekedés elmaradásának, a szülés körüli magzati halálozás és az anyai depresszió kockázatát.

Dohányzás: ugyan nem tartozik a táplálkozáshoz, de szeretném kiemelni a dohányzás mennyire káros a magzatra. A szén-monoxid és a nikotin krónikus magzati oxigénhiányt és agyi keringészavart okoz. Koraszülést, magzati elhalást, magzati növekedési elmaradás a legsúlyosabb következmények. A gyermek későbbi fejlődésében viselkedés- és figyelemzavar jelenik meg.

Alkohol: az alkohol a magzatban agykárosító hatású. Legsúlyosabb hatás a megtermékenyítést követő 20. nap után a 8. hétig, a szervfejlődés időszakában alakulhat ki, akár az embrió elhalását okozva. Az ártalom dózisfüggő, ám mivel a dózis bizonytalan, terhességben kerülendő. Napi 1,5 dl bor, a későbbiekben maradandó tüneteket okozhat, napi 3 dl már fejlődési rendellenességet hozhat létre. Későbbiekben a gyermek fejlődési és viselkedészavarai jellemzők, enyhe, vagy mérsékelt intellektuális elmaradás, mozgáskoordináció zavarai, figyelemzavarok, nyelvi nehézségek.

Összefoglalva a várandósság 9 hónapja alatt a terhes életmódja, táplálkozása rendkívüli módon befolyásolja, nem csak a várandós egészségét, de a szülés kimenetelét, szövődményeit, sőt a gyermek egészségi állapotát, mentális képességeit, jövőbeli betegségeit (például cukorbetegség) is.

Forrás: Papp Zoltán: A várandósgondozás kézikönyve
A kép forrása a hu.123rf.com